Az összeesküvés-elméletek a történelem és a kultúra furcsa darabjai. Mindegyik azon alapszik, hogy az események a világban nem úgy bontakoznak ki, ahogy azt nekünk előadják. Az a hiedelem, hogy a hatalmon lévőknek elég sok rejtegetni való dolog van a tarsolyukban (kinek nem?) A bizalmatlanság és az emberi kíváncsiság tökéletes keveréke. A tisztesség kedvéért sok összeesküvéselmélet nem olyan nevetséges. Néhányuknak valójában logikus értelme van, és újra és újra bebizonyosodik, hogy a kormányok és a vállalatok nem pontosan őszinték az ügyeikben. Lásd, vannak olyan példák, mint például a Project Mk Ultra, amelyek határozottan ösztönzik ezt a gondolkodást. Akkor van néhány olyan furcsa elmélet, mely inkább lehetetlennek tűnik, mint valószínűnek. Az egyik ilyen elmélet a sárözön-összeesküvés. A sárözön viszonylag fiatal ötlet, kb. 2016-ban ütötte fel a fejét. Ennek az elméletnek az általános áttekintése az, hogy az elmúlt 100–500 évben a civilizáció újraindult (reset), és az emberiség nagy része elvesztette a tudását minden téren. Ezt a visszaállást egy hatalmas sár-árvíz okozta, amely néhány méter üledékben borította be a földet és tulajdonképpen mindent, beleértve a nagyvárosokat is. Néhány teoretikus ezt az áradást a Biblia nagy áradásával azonosítja; ha ez az elmélet igaz, akkor több mint ezer évvel eldobná a Biblia idővonalát. Még kevesebb teoretikus úgy gondolja, hogy az egyházi és katedrális templom tornyokat az elektromos áram sugárzására használták a levegőben, de ez egy egészen más történet, amelyhez a nyúllyukba kell mélyebben elsüllyedni. Tehát egyelőre csak az alapokat fedjük le.
Az árvíz bizonyítéka számos olyan épületből származik, amelyeket látszólag teljesen vagy részben a föld alá temettek. Az interneten megtalálható képek pár híres épületről azt mutatják, hogy Oroszország Téli Palotáját, az Egyesült Államok Capitolium épületét és a Szent Mária Magdolna-templomot ássák ki, hogy a korábban ismert alacsonyabb szinteket feltárják amik ezelőtt a föld alatt voltak. Vannak más különféle példák is, mint például a föld alatti ablakokkal rendelkező épületek. Ezek valóban úgy tűnnek, mintha néhány ilyen épületet szándékosan eltemettek volna és elfelejtettek volna. Ennek látszólag nincs logikus magyarázata. Néhányan megpróbálták lecsillapítani ezt az elméletet azáltal, hogy felvetették a szennyeződés „kulturális rétegét”. Ez a réteg üledék és por, amely felhalmozódik az emberek lakóhelyeinek körül. Ez azonban csak további kérdéseket vetett fel. Miért hagyná a korábbi generációk ilyen magasan felépíteni ezt a réteget? Ezek az épületek a világ bármely városában megtalálhatóak. Minden olyan épület ami kb. 1860 előtt épült az szinte biztos,hogy föld alá temetett ablakokkal rendelkezik s nem ritka a lefelé folytatódó emeletek. Londonban eltöltött ideim alatt futottam bele ebbe az elméletbe s ott amikor másképp kezdtem figyelni a környezetemet eléggé szemet szúrt,hogy a belvárosban majdhogynem minden épület alátemetett alsó szinttel és ablakokkal rendelkezik. Rengeteg angol városban egy régi földalatti város is létezik mely valamilyen oknál fogva alá lett temetve. A legjobb példa erre Liverpool és Edinburgh ahol komplett utcák, alagutak, házak és boltok vannak a föld alá temetve. Ez az elmélet egy másik nagy részét eredményezte, amely szerint a történelem egy részét egyszerűen átírták vagy törölték. Ez mind nagyon őrült cucc, és ha ebből valamelyik igaz, akkor lennék meglepve.
Még ennek a korlátozott információnak a felkutatását is kissé megfontoltam, ami mutatja, milyen furcsa ez az elmélet. Valójában nem hittem el ebből a nonszenszből semmit, amíg nem kerestem ezeknek az eltemetett épületeknek a képeit, és rengeteg ilyen van. Egy egyszerű Google kereséssel legalább tucat ilyen épületet láthat bárki. De akár a hozzád legközelebb eső nagyvárosban is körbenézhetsz.
Ehhez kapcsolódóan egy fold alatti utca Londonban.
Képek az épuletekrol lentebb>>>
Frissítés 2020.06.10.
Ismét érdekes dologra bukkantam egy angol oldalon a témával kapcsolatban mellyel az elméletet próbálják igazolni. Ha a tradicionális lineáris idővonalat elhisszük s a narratívával járunk, akkor arra számíthatnánk, hogy száz meg száz nagyon régi temető szóródik szét az egész világon. Úgy tűnik, hogy nem ez a helyzet. Nézzük 8 legrégebbi temetőt a világból amelyek:
- Gross Fredenwalde - c. 8,500 years ago
- Kerameikos - c.3000 BCE; first organized cemetery c.1200 BCE
- Udegram Cemetery - c. 2,500 – 3,000 years ago
- Mount of Olives Jewish Cemetery - c.3,000 years ago
- Okunoin Cemetery - c. 819 CE
- Heiliger Sand (Holy Sand) - c. 1058
- Old Jewish Cemetery in Prague - c. 1439
- Myles Standish Burial Ground - c. 1638
Az első 6 valóban régi. De ennyi lenne??? Vannak még régi temetők? Bizonyára vannak, de miután elkezded figyelni, észrevehető ez az érdekes szó: "DATÁLVA". A hivatalos dátumokkal szembeni személyes bizalmam szinte semmi. Lényegében úgy tűnik, hogy nincs 500 évesnél idősebb temető.
Például London városa. Hivatalosan alapítva 43-ban.
Akkor nézzük most a temetőit: LISTA
Párizs városa hivatalosan Kr.e250-225 körül lett alapítva.
Itt láthatjuk a párizsi temetők dátumait. A legrégebbi az 1688 és csak egy van. A többi 1700 és az 1800-as évektől van. Alig idősebbek 300 évnél. Budapesten a Kerepesi temető a jelenleg működő legrégebbi budapesti keresztény sírkert. A kezdetektől ide temetett, összesen félmillió halott közül azonban már csak a töredékének látható a sírja. 1849. április 1-én nyílt meg, bár területén már 1847-től temetkeztek a pesti ortodox hitű szerbek és románok. Próbáltam rákeresni Budapest legrégebbi temetőire, ilyen eredmény nem is létezik. Úgy tűnik, hogy nincsenek temetők a halottak elszámolására, amik különféle történelmi időkeretekre vonatkoznak.
A párizsi katakombákról: Úgy gondolom, hogy a párizsi katakombák története ugyanolyan gyanús, mint amilyen a hivatkozás az elhunyt emberek számára.
Honnan származhat hat millió csontváz 1780-ra?
Mindenekelőtt a 16. sz. Párizs: Méret vs. népesség címmel. Önmagában eldönti, hogy 1572-ben négyzetmérföldönként 205 882 ember megvalósítható-e. Ebben az időben Párizsban 350e ember élt. Manapság a legnépesebb városban, azaz Manilában, négyzetmérföldenként csak 107.561 ember él. Akkor ezek szerint 300 évvel ezelőtt Párizsban kétszer ennyi ember élt mint ma Manilában??? Személy szerint én úgy vagyok, hogy ezeket a számok csak a hülye hiszi el.
- year 29BC: 29,000
- year 1000: 20,000
- year 1200: 110,000
- year 1250: 160,000
- year 1300: 228,000
- year 1340: 300,000
- year 1400: 280,000 - Losses of the Black Plague.
- year 1500: 200,000 - Losses of the Hundred Years' War.
- year 1550: 275,000 - Renaissance recovery.
- year 1594: 210,000 - Losses of religious and civil wars.
- year 1634: 420,000 - Spectacular recovery under King Henry IV and Richelieu.
- year 1700: 515,000
- year 1750: 565,000
Folyt. kov.
Témához kapcsolódhat ez a cikk a katedrálisokról. Kik építették őket valójában?
Fold alatti utca London kozepén. Charing Cross.
Angolul tudóknak egy témával foglalkozó Youtube csatorna (John Levi)
Es egy kis művészet, szintén alátemetve:
